Zöldborsó vetőmag
Borsó
(Pisum sativum L.)
Egyes szerzők a borsó termesztését a kőkorszakig visszavezetik, éppen a magyarországi aggteleki cseppkőbarlangban talált magvak vizsgálata alapján. Különböző leletekből arra lehet következtetni (HEDRICH, 1931), hogy a borsótermesztés már a történelem előtti időkből való, és egyidős a gabonafélékével.
A termés hüvely, 5–15 cm hosszú, 1–4 cm széles is lehet. A hüvelyben 5–11 db mag (szem) van. A hüvely tömegének 35–50%-a a zöld szem, fajtájától és érettségtől függően. A zöld szem tömegének ugyancsak 50%-a lesz az érett mag tömege. A hüvely két hasítékkal nyílik fel.
A borsó hüvelyének fontos jellemzője a hüvely falában kifejlődő erőteljesebb vagy gyengébb pergamenréteg, esetleg annak hiánya (cukorborsó).
A hüvely alakja lehet egyenes vagy hajlott. Végződése tompa, hegyes vagy csőr formájú.
A magvak 3–10 mm átmérőjűek. Alakjuk változatos: gömbölyű, gyengébben vagy erőteljesebben szögletes. Felületük sima (kifejtőborsók) vagy többé-kevésbé ráncolt (velőborsók).
Ezermagtömege 100–500 g. Csírázóképességét 3–5 évig megtartja.
A borsó szereti a nedves, hűvös időjárást. 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődési üteme felgyorsul, kényszerérik. A termesztők véleménye szerint „a meleg tavasz, hűvös nyár” a nagy borsótermés alapja.
A főbb fajtacsoportok közül kertészeti szempontból a kifejtőborsók (közönséges és zöld héjúak), velőborsók, a cukorborsók és az étkezési borsók (hántolási borsók) fontosak.
A kifejtőborsók érett magja sima, gömbölyded, egyszínű vagy foltos. A zöld szem cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik, csak rövid ideig szedhető. Üzemi termesztésben e tulajdonságokat a betakarítás tervezésekor figyelembe kell venni. Igénytelenebbek, edzettebbek, mint a velő- és a cukorborsók. Ezzel magyarázható tél alá vetésük is.
A velőborsók magja ráncos, horpadt, szabálytalan, szögletes vagy pogácsa alakú. A zöld szemben a cukortartalom lassan alakul át keményítővé. Jellemzője továbbá, hogy az érett mag is kevesebb keményítőt tartalmaz. A velőborsók nagy víz- és cukortartalmuk miatt hosszabb időn át zsengék maradnak, jobb minőségűek.
A cukorborsók hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók. Nálunk nem számottevő a termesztésük. Az érett mag lehet sima, gömbölyű vagy ráncos, színe sárga, zöld vagy tarka.
Az étkezési száraz borsók csoportjába azokat a kifejtő fajtákat soroljuk, amelyek könnyen hántolhatók, héjuk könnyen fölreped és leválik. Vannak zöld és sárga magvú hántolási fajták.
A zöldborsót az üzemek gabona-sortávolságra, 12 cm-re vetik. A kiskertekben 24, 30 cm-es a sortáv, de a 12+40 cm-es ikersoros elrendezés is és a fészkes vetés is gyakori.
A vetés ideje. Magyarországon a zöldborsó vetésidejét a technológia típusa határozza meg, ez lehet:
a) Szabadföldi tavaszi termesztés (II. 20. és IV. 10. közötti vetés)
– gépi betakarítással,
– kézi (hüvelyes) betakarítással.
b) Szabadföldi nyári termesztés (másodvetés) (ideje június hónap)
– kisüzemi friss hüvelyes.
c) Tél alá vetés (ideje XI. 20. és XII. 10. között).
A tavaszi termesztésben a vetés idejét a feldolgozó ipar igényéhez igazítva tervezzük. A korai fajták magját, ahogy a talajra tudunk menni, vethetjük. A velőborsó vetését legjobb 6–8 °C-os talajhőmérsékleten elkezdeni.
