Műtrágya, termésnövelő anyagok
A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad jó termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalék anyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot nevezzük műtrágyázásnak.
Nagyon sok ember összemossa műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya sem természetidegen anyag .A műtrágyázással tehát olyan kemikáliákat a talajba nem juttatunk, amik már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szervestrágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva, a műtrágyák minimális káros hatással' járnak a környezetre nézve. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelemarányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása, stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre a korábbi pusztaságokon. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.
